Mécses csonkig égett, teljesen hamu lett,
nem ragyog már fénye, hirtelen sötét lett.
Halkan pislákol még, a szeretetnek lángja,
a csendes éjszakát most, csak a Holdfény bántja.
Viszont az is fénylik, itt benn a szívemben,
mert nem alszik el ember, azonnal-hirtelen.
Látja még az ezüstös, bolygó ragyogását,
az angyalok vigyázzák, a kincset érő álmát!
"Viszont az is fénylik, itt benn a szívemben,
mert nem alszik el ember, azonnal-hirtelen.
Látja még az ezüstös, bolygó ragyogását,"
Gyönyörű hasonlat!
Gratulálok: Évi
szomorufuz - szeptember 13 2017 12:33:08
Szép - gratulálok - szeretettel - Szomorúfűz
pircsi47 - szeptember 13 2017 14:20:36
Kedves Zsolt!
Gratulálok, szépet írtál.
Sok mécsest égettem és égetek én is, nagy fájdalom, ha valaakit elveszítünk!
Szeretettel olvastalak: Pircsi
Zsolesz25 - szeptember 14 2017 00:36:18
Én mostanában nem vesztettem el senkit, hála Isten, de azért sajnos van pár ember akit nagyon szerettem, de már nincsenek köztünk. Nekik is szólt ez a vers, meg a reményről! Zsolti
