|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ablakom szemén át nézem a tájat,
a szél kopaszra nyírta a fákat.
Kiüresedtek bennem a vágyak,
átadtam magam a szomorúságnak.
Várnék valakit, vagy valamit nagyon,
egy ideje saját kezem fogom.
Szenvedője vagyok életemnek,
selymes- szépet csak a múltról mesélek.
Még akkor is ha nem történik semmi,
a dolgokat át kéne színezni.
Fotelmagányomból ki kell lépnem,
kopog a Megváltó be kell engednem. |
|
|
- december 08 2017 11:59:48
Kedves Mária !
Meghatott szomorú versed különösen ebben at ünnepi szezonban.
Remélve ez csak egy fikció,és a megváltó hozott neked sok örömet
Szeretettel olvastalak és gratulálok
Tibor |
- december 08 2017 14:47:43
Kedves Mária, csak, hagy várjon, ne siess ajtót nyitni neki. Különben is nem fog sem kopogni sem bebocsájtásra várni...
Szeretettel olvastam nagyszerű versed.
Szívből gratulálok!
Margit  |
- december 08 2017 15:09:21
Drága Mária!
Vannak bennünk olyan pillanatok, amikor nehéz minden szó, mozdulat és az érzések uralnak.
Az emlékek vannak bennünk - abban élünk.
Szeretettel olvastalak - ölelésemmel - Szfűz |
- december 08 2017 21:52:36
azép gondolatok! |
- december 09 2017 12:04:01
Drága Mária!
Értelek, érzem magányod bánatát.
Szép és szeretetteljes ünnepet neked
ölellek S arolta |
- december 13 2017 11:01:44
Maria kedves, nem semmi amit írtál, ez már szinte a vég-elszámolás volt. Ennek én is előtte állok.
Versed jó, ha mondom = 5* Örülök, hogy igényesen megkomponált soraidat olvashattam.
Poétaöleléssel és szeretettel: gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 20. hétfő,
Illés napja van.
Holnap Dániel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
