|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Azt mondtad írjak neked,
Szavaljak s énekeljek,
Azt mondtad képes vagyok rá,
S szívedben egy világ fordul át.
Emeld égre tekinteted,
Lelkeden suhanjon át kikelet,
Érezd, mit nem lehet,
Boldog képzeletet.
Színeket festek neked,
Olyanokat, miket nem láthattál soha sem,
Páros sétányon magányos harangszó,
Mondd, nem kiábrándító?
Kikeletben halovány halálsugár,
Öntudatlanul kelek át,
Tébolyultak hídján,
Hátra sem nézek már.
Közeledek feléd,
Mint molylepke az izzó fény felé,
Kábulatot idéz,
Minden értem nyújtott kéz.
Oly végzet tárul elém,
Mit nem reméltem soha még,
Oly képzet legyintett meg nem rég,
Mitől érdemes élni még.
Rózsa és vér,
Száraz jég,
Löttyen a szesz,
Ajkamról nem hallatszik nesz.
Emelj magasba,
Had zuhanjak,
Kóbor bódulat,
Nagy szavak.
Szerelemtől ittas,
Bágyadt mozdulat,
Kezed lelkemre szárad,
Nyomot hagyva a szívem megárad. |
|
|
- március 26 2018 11:42:46
Csodaszép, megható vágyakozás egyben vallomás is.
Szépen kifejezted érzéseid.
Szívből szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez! 
Margit |
- március 26 2018 11:48:28
Kedves Margit, köszönöm soraidat és, hogy ismét olvastál!
Kívánom, legyen csodás napod!
[i][b]Ayame[/b][/i] |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 26. hétfő,
Dömötör napja van.
Holnap Szabina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
