hegyi patak hangos csobogása
A zöld erdõ harmatos illata
Két kezed csábító melege
Pillantásod lángoló tekintete.
Égetõn izzik, mint hömpölygõ láva
Mély nyomot hagy itt belül nálam
Szívem legmélyebb titkos rejtekén
Utat tör magának feléd - e fény.
Szivárvány színeit bontja a hajnal
Két kezed melegét érezni akartam!
Elfojtott vágyak lángoló tengere
Mely vulkánként tör most felszínre.
Érzed legbelül ott a forró napot?
Mely szíved mélyén gyöngyszemként ragyog?
Látod éjjel ott fent, azt a csillagot?
Mely a hold palástján, csak neked ragyog?
Érzed kedves, a szél mit üzen neked?
Hallod a dalt, a tavaszi reggelen?
Látod a felhõt, mely lopva oson?
S látod a szívemet, mely csak neked dobog?
Az érzelmek tengere forr, a magasba tör!
Az erdõn a kismadár csak nekünk dalol
A hegygerincen a hó olvadni kezd,
S ettõl az érzéstõl testem megremeg.
