|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Valaha te voltál a bölcsőm
most lombod titkot susogó költőm.
Ó, emlékszel, hogy mit ígértél?
vágy álmaimért el nem ítéltél.
És lásd nemsokára jő az ősz,
lehull az a nyúzott levél, a rőt.
Lásd veled vagyok nem vagy árva
lassacskán megszólal a bús hárfa.
Jaj, csikorog a fagy, jön a tél
fű, a virág, s te is fa elalélsz!
Fityeg majd rajtad csipkés ékszer
de lassan a kandallóban égsz el!
Vár még! törzsedből adj nekem is,
te leszel a koporsóm, igenis!
A sötét trónol, fény már feslő
itt a vég, hiába fut a festő.
|
|
|
- július 03 2018 08:59:21
EliSu kedves, érdekes a leírásod, de jó!
Sikerült nagyon művészileg megközelítened a témát, örömöm, hogy olvashattam.
Szeretettel gratulálok.
KíberFeri  |
- július 03 2018 13:14:31
Kedves Zsuzsa !
tetszett szeretettel gratulálok
Tibor |
- július 03 2018 17:25:21
Kedves Zsuzsa!
Különleges, szép versed szeretettel okvastam.
Elismeréssel gratulálok!
Margit  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
