|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Rongyos, foltos őszi tájon
Rongyos, foltos őszi tájon
Varjú károg valahol,
Sáros, hideg barázdákon
Kopott ember bandukol.
Fáradt kézzel szórja, veti
A holnapi kenyeret,
Felsóhajt, és nem kérdezi
Ő magának mikor vet?
Sóhajtását, mint a magot,
Puha földbe takarja,
S évről-évre megsarjadzott
Sokszorosát aratja.
Konok hittel addig veti
A sok sóhajt, s bánatot,
Míg majd egyszer kibillenti
Sarkából e világot.
Írta: Herczeg János
An lumpig, fleckigen Herbstwiesen
An lumpig, fleckigen Herbstwiesen,
der Krähe krächzt irgendwo,
an Matschigen kalten Riefen
ein Mensch läuft ins nirgendwo.
Mit den müden Händen streut und
sät den Samen in das Feld,
nichts fragend, jetzt tief aufseufzt,
wen sät er bloss, für sich selbst?
Das Seufzen, wie den Samen, mit
weicher Erde deckt er zu,
und Jahr für Jahr, just bekam er
das mehrfache nahezu.
Mit Verstocktheit sät er so lang
das viele Seufzen und Leid,
bis endlich das ganze Land
eingeholt hat der Urzeit.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 08. kedd,
Mária, Adrienn napja van.
Holnap Ádám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
