Óh, ha tudnék, most könnyet hullatnék,
Milliónyi borús esõcseppet!
Hogy vérem, ívadékom benned él;
Valahol, tudtam, titkon sejtettem!
De miért lett titkod, s rejtély elõttem,
Mint borús idõben halovány árnyak;
- Nem, mint oly büszke "óriás" belõlem,
Ki új életet nemzett, e Világnak!
H...-jaj, ha támasztanám új-fenn magam,
S még szaporítanám, gyarló élõk sorát;
Míg tán csak száradó piszka lennék alant,
De atyai derûm, s vágyam e boldogság!
Kis úrfi, vagy hercegkisasszony, mára,
- Akkor..., oly tüzes-testünk alkotása!
20071024
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
