|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Eliramoltak az évek,
számtalan volt, aki téved,
végül is egy se tagadja,
hogy velem holtig elélnek.
Egybekelt test meg a lélek,
és ha a papja se téved,
ettől az egy igaz násztól,
őszinteséget remélnek.
Ujjamon számolom, még egy
kaput nyitok majd a fénynek,
ne lássam sose, ha zárul,
jobb is, ha vissza se nézek.
Szolgája vagyok a szélnek,
évszakok bódult delének,
s fogynak, kik még helyet adnak,
a szívem szeretetének.
Szorongok, ám mégse félek,
fájdalmat őriz egy ép seb,
s kímélhet holtig a sorsom,
ösztönöm akkor se téved.
Nincsen per és nincs ítélet,
én érzem csak büszkeségnek,
hogy ide áldott az Isten,
s hagyta, hogy magyarul éljek.
|
|
|
- szeptember 20 2018 17:52:14
Remek versedhez szeretettel gratulálok. Zsuzsa |
- szeptember 22 2018 08:58:52
Mityka kérlek! Extravagáns a versed, különleges és nagyon jó!
Köszönve az olvasási élményt, elismeréssel: gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
