Írnék Neked,
de zavart vagyok,
Nem segítenek
már gondolatok
Jönnek mennek
és kavarognak
De ahogy ránézek
szép arcodra
Máris minden
rendeződni látszik
Te vagy boldogságom
teremtője
Az eddigi életem,
széppé tevője
Adtál is mindenedből
rengeteget
Amit örömöd
meg teremthetett !
Két kézzel szórtad
el a kincseidet
Hogy nekem
örömet szerezhess
Megadtál mindent,
mit nő adhatott
Hogy nekem örömet
gyedül a Világon
Ki Tőled három
gyermeket kapott
Ennél,nagyobb öröm
nem lehetett,
Talán csak az,
hogy még két kis,
Drága unoka
is megszülethetett
