Ömlik az eső,
Fejemben érzem is,
Ő a könnyező,
Sírjak hát én is?
Dehogy sírok,
Enyém az élet,
Inkább írok,
Neked szívet.
Könnyezik az ég,
Sírnak az angyalok,
Kandallóm ég,
Végre melléd bújhatok.
Cudar, dac s hideg,
De kizárja a szív,
Arcunkon nincs ideg,
Mosolyod hív.
S nem minden angyal,
Mert te mosolyogsz,
Simogatsz lágy hangal,
S kézen fogsz.
Szaladjunk hát,
Addig még a nap tűnik fel,
Adj nekem csodát,
Mit az isten nem lel.
Sír az ég,
De mosolygok én,
Neki ez nem a vég,
A legszebb angyal az enyém.
|
|
