|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Wilder Rosenbusch
***
Wie steht er da vor den Verdunkelungen
des Regenabends, jung und rein;
in seinen Ranken schenkend ausgeschwungen
und doch versunken in sein Rose-sein;
***
die flachen Blüten, da und dort schon offen,
jegliche ungewollt und ungepflegt:
so, von sich selbst unendlich übertroffen
und unbeschreiblich aus sich selbst erregt,
***
ruft er den Wandrer, der in abendlicher
Nachdenklichkeit den Weg vorüberkommt:
Oh sieh mich stehn, sieh her, was bin ich sicher
und unbeschützt und habe was mir frommt.
***
Irta: Rainer Maria Rilke 1875 – 1926
***
***
Vadrózsabokor
***
Ahogy itt áll sötétségbe merülve
esti esőben, csupaszon;
hajtása kapaszkodásra lendülve
elmerengve mint rózsa amazon;
***
Lapos virágok, itt-ott már kinyílva,
egyik sem kívánt él elvadultan:
így, magát végtelenül túlszárnyalva
és leírhatatlanul önfelindultan
***
szólítja a vándort, ki az esteli
gondolatokba merülve ott megy:
O nézz állok, nézz most, mily mesebeli
védtelen, és létem egy átélt kegy.
***
Fordította: Muci Antal-Tóni
|
|
|
- október 10 2019 20:57:16
Nagyon szép fordítás! |
- október 11 2019 08:43:58
Köszönöm Zsuzsa, az olvasást...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 08. kedd,
Mária, Adrienn napja van.
Holnap Ádám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
