|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
A fák suhognak
***
A fák suhognak, felzavarta
A nyirkos szél nyugalmukat,
hanggal, mely bensőm visszhangja,
Ködös kedélyem elmulat.
***
Oly idegen. Sötétbe oszló,
Nagy búm is ily alaktalan,
E suhogást hallgatni oly jó,
Melylyel vigasztalom magam.
***
A szél a mint a fákra támad,
Lombozatjuk tompán suhog.
E zajjá változik a bánat,
Mit eldalolni nem tudok.
***
Mint ős-zene a fáknak lombja,
Se dallama, se rimei,
Nehéz érzéseimet feloldja,
S szárnyával zengőn elveri.
***
Kisteleki Ede 1861 – 1931
***
***
Die Bäume rascheln
***
Die Bäume rascheln laut, gestört, von
den feuchten Winden behindert,
und auch mein inneres Echo, in
neblige Stimmung verschwindet.
***
Sie ist so fremd. Dunkel, aufgelöst,
mein großer Harm ist so formlos,
diesem Rascheln zuhören erlöst,
womit ich tröste mich hilflos.
***
Der Wind wie auf die Bäume losgeht
ihr Laub raschelt so stumpfsinnig.
Diesen Lärm in Trauer erfleht,
was ist nicht zu vorsingen ist.
***
Wie alte Musik von Laubbäumen,
keine Melodie, keine Riem,
die alten Gefühle aufbäumen,
schlägt mit Flügeln ein Requiem.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- augusztus 10 2020 21:05:29
Szép vers.
Szeretettel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 03. vasárnap,
Tímea, Irma napja van.
Holnap Mónika, Flórián napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
