Jó volna, mindig szépet írni
nagy csokorban Neked adni
Hogy mindig ragyogjon szemed
csak értem, dobogjon szíved
Jó volna, de most nagy a csend
hallgat a Múzsa, nem segíthet
Szomorú, régóta nem fordul felém
nem szeret, elkerül, mit tegyek én
De egyszer, megint itt lesz végül
a Világ, újra csoda széppé zöldül
És én csak írok írok szüntelen
szívünkbe költözik, a szerelem
Drága Múzsám, hát itt vagyok
csókold meg újra homlokom
