rohanni kéne végül
elfutni bárhová
menni csak úgy is
arra
hol nem vezet
fényút tovább
szaladni örökké mégis
egy bölcs hang
s biztos kéz után
keresni mindenütt
csupasz lélekkel
fogvacogva
rettegve
pokol-sötétben is
akár
rohanni egyre tovább
ha mégoly gyenge is
a fénynyaláb
s az út végén röhögve vár
végítélet nélkül
s kaszáját lendítve
készenlétben áll
a gyilkos vén halál
hogy kioltsa vágyadat
mi éltet még talán
de életír a fényed
s a csillogás nyomán
szûkölve omlik össze
a kaszás
mint kártyavár
