|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Amikor hallottam egy fehér kendős kerek arcú zárdafőnöknőt,
Izzó nagy hassal és jól megérett tűzpiros arcával
Mesélni...hogy az élet az a fájdalomnak útja,
És...hogy bűnbánás követi az élvezetet...
Magamhoz fordulva kérdem:ez a személy tudhatja
Milyen az élet...honnan tudja ő mind ezt?
Az éjt szikráztatják számtalan apró csillagok,
Halvány sugarakat vetnek lépteimre,
A keskeny sikátoron...és a régi falakból
Szavak...kacagás...sírás fülemben cseng.
Vándorhangok áthatolnak a törött ablaküvegen,
Zárt ajtókon...üres épületeken.
Ott... a lámpa mellett... egy kis szobában
Látok egy lányt...aki cérnát fűzött a tűnek dúcában,
Gyenge kis arca nyers...és sápadt,
Szemei zavarosak...a szemhéjak izzadtak,
A gyors ujjak a tűt mozgatták finoman
Szemeit vászon tortába fúrta,
Lila vér nélküli ajkát nyelvével nyalogatta,
És bár zavarosak a szemei... sírni nem tudott.
A drága vajon mire született erre a világra,
Egy szegény falevél...aki élni próbál egy habzó óceánban,
Egy szegény árva árnyék...vékony játék,
Amelyről a tömegben nem kérdeznek nem beszélnek?
Reggeltől késő fekete estig
Láthatod egy átlátszó függönyön keresztül,
Ahogyan egyfolytában dolgozik...és üres a kenyere,
Hideg...álmatlanság...könnyek...betegség.
De...már csak egy dolgot tud felfogni,
Ha a munka leáll...akkor nincsen mit enni.
Ebben a mocsoktól telt életben
Egyedüli barátnője egy eltévedt méhecske,
Ki tudja...talán ő is a régi utcáknak híve.
Kis zümmögése a lánynak fülét érintette,
Így hát ablakát kinyitotta ...és beengedte,
Hogy a házban még legyen valaki ...és virágai között aludjon.
Szerette egymást a két munkás osztály:
Egy humánus rovar...és egy zümmögő szárnyas proletár.
Egy nap az áldott meghalt:érthető volt.
A halál képtelen ő kezét lekötse,
Koporsóba tették... arcának vonása
Mély volt...de mégis szép... mint egy halott nőnek.
Homlokára virágot raktak...finom kis testét
Átlátszó selyem vászonlepel fedte,
A szobájának ablaka nyitva volt...mert a tavasznak közepe.
S rajta keresztül beszökött a méhecske,
Aki a rétre már nem kívánkozott a lánynak szobájában köröket tett
Megközelítve a halott lánynak fejét...ajkát,
Közeledett...közeledett...még rá nem szállt megértetve mindenkivel,
Együtt akart vele menni...és a lezárt koporsót elkezdték vinni .
Tehát ... amikor hallottam egy fehér kendős kerek arcú zárdafőnöknőt,
Izzó nagy hassal és jól megérett tűzpiros arcával
Mesélni...hogy az élet az a fájdalomnak útja,
És...hogy bűnbánás követi az élvezetet...
Magamhoz fordulva kérdem:ez a személy tudhatja
Milyen az élet...honnan tudja ő mind ezt?
|
|
|
- szeptember 20 2020 12:33:47
Szomorú de szép meséd örömmel olvastam.
igaznak találtam
Köszönöm!
Szeretettel: Béla |
- szeptember 20 2020 12:33:47
Szomorú de szép meséd örömmel olvastam.
igaznak találtam
Köszönöm!
Szeretettel: Béla |
- szeptember 21 2020 19:48:37
Nagyon szép versedet szívvel olvastam:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 03. vasárnap,
Tímea, Irma napja van.
Holnap Mónika, Flórián napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
