|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Szótlan ülök, nézem a kövér földeket,
épp aranyló kalászt ringat a szelíd szellő.
Fájó könnycseppem pillámról legördül,
míg fent fütyörészik a hebehurgya felhő.
Tó tükrében formás fűzfa gyönyörködik,
bájolog, illegeti- billegeti magát.
Szenvedéllyel izzik a fénylő napkorong,
hallgatja az aprócska reménymadár dalát.
Tavililiom peremén béka ül nászt,
derűs koncertje nincs rá szavam, hogy milyen szép.
Hozzá a halak vízi táncot lejtenek,
fodor lebben, s nagyot csobbannak a csöppecskék.
Padon ülök, immár itt botorkál az ősz,
tekintetem a csipkés bérceken révedez.
Köröttem imbolyog az arany, s rőt levél,
ámulatba ejtő ez a Föld, vagy tévedek?
|
|
|
- július 20 2021 10:13:53
EliSu kedves, jó, ha mondom = 5*
Elképesztően léleksimogató eme írásod, élmény volt olvasnom.
Poétaöleléssel, kalapemeléssel: csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
