|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Bukott leány a templomban.
Templomba léptem. Néma áhítat
Fogott el a nagy, íves csarnokokban.
Nem nyílt meg ajkam; lépve hallgatag
Érzem• szivemben az Úr szava dobban.
Dagadt szivem eget esengő vágyban,
Amint az oltár elé mentem én.
De ott megálltam, egy leányt találtam,
Bukott leányt az oltár lépcsején.
Ismertem én az árva gyermeket,
Kit bűn útjára vitt a durva élet.
Oh, hajdan a szülői szeretet
Környezte őt; de elsülyedt a féltett!
Nagy szerelem ragadta őt magával,
Ki tudja, hogy mit szenvedett szegény,
Mig ide eljutott a néma árral —
Bukott leány az oltár lépcsején.
Meglepte álom itt a könnyezőt,
De az imát még súgja lázas ajka.
Itt megpihen az örök Úr előtt,
Ki a bukottat vissza sohse hajtja;
Ki menhelyet nyújt neki résztvevően,
Balzsammal enyhít égető sebén,
Gyönyört talál a síró meg/érőben —
Bukott leány az oltár lépcsején.
Reá tekint szelíden itt a menny;
Bűnbánó gyermek, Isten megbocsátott,
S ha nem irgalmaz senki ide lenn,
Az örök ég nem ismeri az átkot!
Itt szendereghetsz, menhelyed a templom,
Ide nem jő a gúny, e szörnyű rém
S nem érzed itten, hogy megtört szived rom,
Bukott leány az oltár lépcsején!
Varsányi Gyula 1863 – 1908
Gefallenes Mädchen in der Kirche.
Ich betrat die Kirche. Stille Ehrfurcht
hat mich gefangen in den grossen Hallen.
Der Mund öffnete sich nicht; zerfurchte
Worte des Herrn in meinem Herzen wallten.
Himmlische Wünsche, mein pompöses Herz,
als ich Kopf gesenkt ging langsam zum Altar.
Doch dort stehenbleibend, fand sie schaudernd
das gefallenes Mädchen vor dem Altar.
Ich kannte schon längst das verwaiste Kind,
die durch ein raues Leben zur Sünde fand.
Ach, einmal war Elternliebe, so lind
es umgab sie; und der Gefürchtete sank!
Die grosse Liebe hat sie auch mitnahm,
wer weiss schon, was die Arme gelitten war,
bis sie mit der stillen Flut hierherkam –
das gefallenes Mädchen vor dem Altar.
Überraschte der Traum den Weinenden,
doch das Gebet wird immer noch geflüstert.
Und hier ruht sie aus vor dem ewigen Herrn,
der die gefallenen Mädchen nie verdüstert;
der gibt ihr immerhin ein Unterschlupf
und lindert die Verbrennungen mit Balsam,
sie werden Freude finden und Zustupf –
du gefallenes Mädchen vor dem Altar.
Und der Himmel sieht das Mädchen sanft an;
reuevolles Kind, der Gott dir vergeben,
und wenn mit dir hier kein Erbarmen hat,
der Ewigkeit kennt den Fluch nicht im Leben!
Hier kannst du schlummern, dich schütz die Kirche,
hier kommt kein Spott, dieser schreckliche Barbar
und du fühlst dich hier nicht als eine Dirne,
du gefallenes Mädchen vor dem Altar.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- október 24 2021 18:32:35
Hmm... Nagyszerű verset hoztál, nagy élmény volt olvasni és ez egyben a akkori korszellemet is mutatja...
Barátsággal:
KíberFeri |
- október 25 2021 11:00:25
Köszönöm Feri az olvasást és a hozzászólásodat is...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 02. szombat,
Zsigmond napja van.
Holnap Tímea, Irma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
