|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Közelmúltból, egy gyűrött, szép emléket nézek,
rongyosra nézem, s lám, mégis ugyan úgy érzek,
tudom, hogy egy része, mindig a részem marad,
hiába változik az évszak, s az év is csak szalad.
Nem tudom, ami jó, miért lesz pusztán emlék,
az élet vidám színpadán, egy aranyozott kellék,
lélek tengerén jaj-fából készült hajó a süllyedő,
szív nehéz dobbanása ólomburokban nem repkedő.
Néha félek, mikor kétségbeesett szívem sem találja,
mikor lélekszememre borul fájdalom sötét talárja,
hogy álmodtam, hogy ábrándos álom volt csupán,
vagy csak egy vöröslő borcsepp csillant meg a kupán.
De míg emlékezem rá, messze tőlem, sosem lesz,
emlékezem, lelkem nagyot sóhajt, friss levegőt vesz,
s aztán, aztán visszarakom szívem tárházának polcára,
hogy holnap is levegyem, édes-fájdalomnak dacára. |
|
|
- november 27 2021 14:38:36
Csodaszép versed
szeretettel olvastam.
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 09. péntek,
Gergely napja van.
Holnap Ármin, Pálma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
