|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Temetőben.
Némán egymagamban járok
Künn a holtak városában.
Őszi ködnek nedves fátyla
Mint az élet tűnő árnya
Foszladozva száll utánam.
Csend van. Csak ott túl a partról
Hallszik át a nyüzsgő élet
Lágyan zsongó hullámzása,
S jajveszékelő halk siráma
Szenvedők vad küzdésének….
Most, hogy hosszú évek múlva
Újra itt e sírnál állok,
Most érzem csak, mit vesztettem!
Hisz' már rég nem éltek bennem
Oh, ti édes gyermek álmok!
Ambrozovics Dezső 1864 - 1919
Am Friedhof.
Schweigend, still laufe ich allein
draussen in der Stadt der Toten.
Als des Herbstnebels Glaswatte
wie scheinbare Lebensschatte‘
fliegt hinter mir zu benoten.
Stille. Nur drüben am Ufer
hört man die Hektik des Lebens
und die sanft brummenden Wellen
bringen das heulende Gellen
den Opfern des wilden Kampfes.
Und jetzt, nach so vielen Jahren,
ich stehe wieder hier am Grab,
‘d, jetzt fühle ich, was ich verlor!
Es kam schon lange nicht empor
wie süsse Kinderträume gab!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- április 09 2022 14:14:01
Gyönyörű!
Köszönöm, hogy elhoztad!
Szeretettel: Béla |
- április 10 2022 09:06:55
Köszönöm Béla az olvasást, és a hozzászólást...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
