|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Feketén hallgat a zajtalan éjszaka,
Üres, akár szívem minden zuga.
Sötéten burkolja játszi testem,
Akár cigarettafüst minden percem.
Kívánt, csókolt, még kért és kapott,
Gyönyört húzott, gyönyört adott.
Hogy megszûnt körülöttünk a világ,
Míg beburkolt az elragadtatás.
Te sem voltál más, mint nem várt csalódás.
Most minden nélküled megy tovább,
És én már semmi másra nem vágyom,
Még ezt, talán áhítva óhajtom:
Emlékezz rám, ha rád ragyog a nyáresti hold,
Ne felejts, mikor szerelmed álomba csókolod.
Gondolj rám, mert ez nem képzelet,
Igen, volt egyszer, ki igazán szeretett. |
|
|
- április 20 2008 14:42:03
Kedves Crystal!Nagyon szép a versed!Bár a mûved témája szomorú.Remélem idõvel minden rendbe jön és kiteljesedik az ûr a szívedben.Üdv:Eve |
- április 20 2008 22:49:21
Húúúúú ez nagyon szép volt. Na nem tudom, de én is ugyan így vagyok ezzel, pont most. Remélem minden megoldódik majd, és hamar tulteszed magad rajta.:-) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
