|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Hosszú gyötrõ éjszakában mikor már
A régi bú forrni kezd, mint lõre,
Barna, habzó, s zavart a színe, mar
Az íze, s ha mégis innál belõle
Rémképet von szemedre, s rángó
Vízió mi kerget, eléd libbent
Homályt, felszakadt sóhaj kívánó
Derûre vágyik, de az óra lüktet,
S ritmusa gázol, pengeként bevág
E testbe, hasítva e gyötört szívet.
A percek lassú lépte mi tompán
Gyászol, zúzottan vergõdve kivet.
Forrongva lázong, reszketve remeg,
S lélek e testben nem talál helyet.
2007. |
|
|
- április 20 2008 19:48:21
Nem tudom honnan vetted a percet miben ilyen volt a lelked érdekes, de tetszik a versed. ÜDV .:ZETA |
- április 20 2008 19:57:55
Látomásszerû, mint a delerium, - majd jön a vízió, a kényszerképzet, a lázálom, a háborúk és végként a teljes bukás!
Már átéltem ilyen ember közelségét!
De ez nem csak egy "szimpla" gyötrelem! |
- április 20 2008 19:59:16
...De hozzá teszem, hogy érdekes téma és érdemes tovább feszegetni!
Üdvözlettel: Lajos |
- április 20 2008 20:36:29
Kedves Lajos ! Sajnos ez valóság volt, már elfelejtetted a régi verseimet biztosan, ez abból való.
Üdv. Joli |
- április 21 2008 00:09:30
Furcsa, víziószerû vers... kicsit, mint egy lidérces álom... jól megírtad, Jolika! |
- április 21 2008 10:58:39
Amikor a lélek fájdalma már fizikai fájdalmat okoz...amikor egyedül a sötétben,teljesen magunkra maradva kínlódunk...
Nekem ezt az érzést elevenítette fel. |
- április 21 2008 20:49:45
Ez a lélek már régóta mélységes gyászban élhet. A derû most nyílik körülötted, nézd a természetet, hogy éled! ...tudom, sovány vigasz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. október 29. szerda,
Nárcisz napja van.
Holnap Alfonz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
