Napkorong

Ha a Tiszát meglátod

Rég nem láttad már a Tiszát
's a lassan hömpölygő vizét,
mely mindig megnyugtatja, egy
hazavágyó ember szívét.

Ott ülve a Tisza parton
nézed az áramló vizet,
ott, hol otthon érzed magad
's ahol megnyugszik a szíved.

Ott, hol fiatal korodban
te csak egy vágyat éreztél,
ott, ahol az élet szép volt
még akkor, is ha éheztél.

Ott hol a szomszéd barát volt
még sokkal több, mint egy testvér,
ott igaz volt: Egy jó szomszéd
többet ér, mint ma tíz testvér.

Csak ha egyszer elmehetnék
az volt minden gondolatod,
most, majd fél évszázad után
meglep emberi mivoltod.

Igaz, tested megkap mindent,
de lelked az éhezik, 's azt
te már régen tudod, ami
volt, az ma már nem létezik.

Így hát mennél, mégis maradsz
a múlt az már csak benned él,
néha-néha haza szaladsz
de ott, rég idegen lettél.

Ismert idegen utcákon
ismert idegen emberek,
oly ismeretlen arcokkal
's téged ők nem köszöntenek.

Idegen nem lett otthonod
de otthon idegen lettél,
inkább idegenben külföldi
mint otthon idegen földi.

Itt már több mint ötven éve
mindig egy „Ausländer“ voltam,
ha haza mentem azt mondták,
nézd: „Megjöttek a Svájciak!”

Mucsi Antal-Tóni 2015 Június 25

Hozzászólások

KiberFeri - június 11 2022 11:17:00
Hmm...
Nagy gondolatsorban nagy dolgokról írtál és én ezt nem éltem át, de nagyon életszagú az írásod.
Le is lehet szögezni, a te sorsodban ez volt megírva...
Versed, jó ha mondom, köszönöm, hogy olvashattam! 5*
Poétaöleléssel, főhajtással, kalaplengetéssel, mély tisztelettel: szívből gratulálok!
KíberFeri