A mézgyárosok
Teste csíkos, barna-sárga,
rászáll minden friss virágra,
nektárt gyűjt a szűz kehelyből,
tud az összes gyűjtőhelyről.
Szorgalmáról híres fajta,
nincsen semmi furcsa rajta,
szárnya könnyű, mint a selyem,
ahol él, ott öröm terem,
mert e rovar, mézet készít,
és a gazda kaptárt épít,
azért, hogy az édes étek,
jót tegyen az egészségnek.
Nagyon hasznos teremtmények.
– Eltaláltad! Ők a méhek!
Bolyban élők
Bolyban élnek, sokan vannak,
ha közel mész, elszaladnak,
de ha egy is reád mászik,
veled nagyon durván bánik;
össze-vissza csipked téged,
s nem múlik a viszketésed.
Pici testük sötétvörös,
táplálékuk mindig közös,
s ha az ember békén hagyja,
nem csipdesi meg a hangya.
Apró tündér
Szárnya mint a selyemruha,
átlátszó és nagyon puha,
minden színű van belőle,
s inni jár zöld mezőre.
Harmatcsepp mi oltja szomját,
szereti a fűzfa lombját,
megpihen a lágy levélen,
számára a zöld az éden.
Olyan, mint egy apró tündér,
tenyeredben vígan elfér,
van belőle nagy és cseppke,
ki lehet ő? Ő a lepke!
Okos madár
Ágon gubbaszt, s nagy szemekkel
bámul éjjel, s kora reggel,
furcsán huhog, okos, testes,
nem lát jól, de mégis megles.
Remekül hall, ügyes vadász,
erdő mélyén, fákon tanyáz,
mindent eszik, nem válogat;
kígyót, pockot, fácánokat,
egereket, gyíkot, férget,
nagyon ritkán rak csak fészket.
Hitvallása: inkább rabolj!
Ki lehet ő? Ő a bagoly!
|
|
