Ma egy éve eltévedtem,
Szép életem,elvetettem
Nem törődtem vele sokat
Elhagytam a gondjaimat
Éreztem,meg kell tennem
Mindenkinek jobb,nélkülem
Szeretteim,nem büntetem
Azt gondoltam,jó lesz minden
Aztán végül beadtam a mérget
Szép csendben, a földre ültem
A Nap lenyugvó fényébe néztem
Többé már semmit sem éreztem
Amikor Istenhez közel kerültem
Nem láttam fényt,sem árnyat
Csak Andikát és Édesanyámat
A Föld elengedett könnyen
Az égre,már nem emlékszem
Egy pillanatra láttam magamat
Rengeteg színes koszorú alatt
De végül magamhoz tértem
Intenzíven kellett ébrednem
Szeretteim körülöttem
Félelemtől megbénultam
Hideg arcomra borultak
Eltelt ismét egy hosszú év
Megváltozva készen új életre
Boldog szívekkel ölelkezve...
