|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Olvasás közben
***
Szobámban ülök. Könyv előttem. Apró
hangyák mászkálnak feketén a könyvben.
Jaj... nézd... lecsusznak a világos lapról!
s fejembe bizsegnek... hosszu sor... tömötten.
***
S mindegyik egy-egy darabkát elrabló
súlyos velőm'... vékony csáp... viszi könnyen...
s agyam e mindig szikra-éhes tapló,
elfogy!... hál'isten... s megindúl a könnyem...
***
A könny, a szelíd, meleg, enyhitő...
és attól oly érzékeny lesz a kedvem,
amilyen nem volt száz esztendő óta.
***
Megáll... elég vén: meghal az idő;
a fülem zúg; s lenn mélyen a szivemben
örök búgássá szélesűl egy nóta.
***
1903. jún.
***
Babits Mihály: 1883 – 1941
***
Während des Lesens
***
Sitz' in Zimmer. Das Buch ist vor mir. Kleine
schwarze Ameisen krabbeln in das Buch.
Oh … sieh mal … sie rutschen von der hellen Seite!
‘d schwirren in Kopf herum … lange Schlange … stumpf.
***
Und jeder stahl nach und nach ein Stückchen von
schweres Gehirn … dünne Tentakel … trägt leicht …
‘d mein Hirn, der funken hungrige Bison,
es ist alle! … Gott sei Dank … ‘d ich Träne leicht …
***
Die Träne, das sanfte, warme, milde …
Und es macht mich immer so empfindlich,
wie schon seit hundert Jahren nicht mehr war.
***
Hielt an, … Ist alt: die Zeit, tote Gilde;
meine Ohren klingeln; ‘d hört unendlich,
ein Lied weitet sich wie Geflüster klar.
***
Jun. 1903
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- december 15 2022 12:39:31
Szép versedhez
szeretettel gratulálok.
Zsuzsa |
- december 16 2022 08:51:16
Köszönöm Zsuzsa...üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
