H.Gábor Erzsébet
Rézfényű legendák nyomdokán
Rézfényű legendák nyomdokán,
ahol a lét-mesék nyugszanak,
jel van az emlékek homlokán,
s múlt idő ruhába bújt a Nap.
Sejtelmes, ködfátylas mítoszok,
őrzik a századok jajszavát,
az idő sósava rácsorog,
s emlékük áhítat hatja át.
Háborúk, győzelmek, bú, öröm,
megfakult lapokra rótt sorok;
emberi gyarlóság, bűn, közöny,
sok rossz, és megannyi jó dolog.
A festő vászonra hinti azt,
s életre kelnek a múlt-mesék
- akár a reményt az új tavasz -,
mintha a legenda élne még.
Megidéz érzést, és hangokat,
eseményt, történést, képeket,
- a míves alkotás rangot ad -,
s repít az alkotó képzelet.
Keretbe foglalva szép regék
őrzik a megkopott fényeket,
ősmagyar mítosz és népmesék,
múltunkat tisztelni elvezet.
Az, aki alkot, az tudja jól,
az Isten vezeti útjain,
úgy játszik - miközben meghajol -,
lelkének érzékeny húrjain.
Ahogy a szív zenél, úgy dalol,
varázsa mindenen áthatol;
úgy fest, és úgy ír, és úgy mesél,
ahogy a legenda benne él.
2023.01.22. |
|
