|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ősz az avarban
Virágok nyíltak az útszélen, amerre jártam,
daloltam ifjú boldogságomban.
Nem törődtem azzal, hogy a világ kerek,
nekem lapos volt, és néha meredek...
Mindenkit boldognak láttam, mert boldog
voltam én, egy lányt szerettem, kinek
szíve az enyém. Barangoltunk a boldogságunk
mezején, a napnak legszebb delén.
Csak ketten voltunk, senki más, nem láttunk,
nem hallottunk mást, csak egymás sóhaját.
Aminél szebbet elképzelni se lehet, a boldogság
elérte szerelmes szívünket!
Te mondtad, ölelj, miénk a világ, én öleltelek,
hallgatva dobogó szívedet.
Senki nem lehetett boldogabb ezen a föld-kereken,
ami nekem lapos volt és néha meredek...
Utam visszavitt a régi avarba, hol a virágok
sápadt színei emlékeztettek arra, hogy
valahol itt, a boldogság kerülgetett minket,
amit elfújt a szél, mint a sárga leveleket...
Ágoston Tibor
|
|
|
- augusztus 28 2023 08:29:22
Gyönyörű versedhez
szeretettel gratulálok!
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa |
- augusztus 28 2023 17:48:32
Kedves Zsuzsa !
Szeretettel köszönöm kivánságaidat
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
