|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Fonta haját puha szél, beletűzve virágokat is szórt,
arca a tó vize tétova tükreiben lebegett rám,
tétova alkonya révetegen, remegőn neki bókolt,
mint sietett ez a nyár teli zsákkal az ősznek a hátán.
Vitte magával a nagy szerelemnek az égei kékjét,
messzi mesék feszülő lovain lebegőn tovatűnve
múlt ez a nyár feledésbe, mögötte csupán csak a kétség
szárnyaszegett köde úszik a lelkemen át a jövőbe.
Vajh, jön-e még valahára e szürke időre a víg nyár,
és vajon eljön e még az a barna leányka a partra,
ő, kinek arca hevíti a szívemet és kire még vár
mindenem átkacsosodva a távolodó suta nyárba?
Vagy hideg ősze után e világra netán csak a tél jön,
hó fedi majd be a tarka mezők kifakult ugarát is,
vágyam a lét peremén kavarogva, magányosan ődöng,
könyvbe lapulva virága marad csupa néhai fétis?
|
|
|
- augusztus 31 2023 09:17:00
Gyönyörű versedhez
szeretettel gratulálok!
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa |
- augusztus 31 2023 09:34:31
Köszönöm, kedves Zsuzsa. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
