|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szemernyi fény szitál a csüggedés falán át,
maroknyi megmaradt hitén felül kerül
a fojtogatva rávetült napok magányán,
helyébe új remények édes árja gyűl.
Hiszen csupáncsak ennyi kell az elhagyottnak,
arasznyi látomás, miben kapaszkodik,
talán csalóka rémregény a szürke holnap,
de vár reá belészeretve hajnalig.
Mikorra majd a pirkadat csekélyke fénye
a parti fák sorára újra rádereng,
alatta járva elfolyik kevés reménye,
mivel halott, kopár a fáknak ága fent.
A régi gát mögött üres meder fogadja,
nem úsznak arra fürge, megrakott hajók,
az élet elszaladt, a lelke sír miatta,
de arca nem mutatna érte bánatot.
Magánya tántorogva, tétován emészti
a múlt idők megannyi látomásait,
hiába, hogyha tengerésze volt a férfi,
öregkorán a sors belékarol kicsit.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
