|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Hogy lehet úgy szeretni téged,
Hogy szívemre naponta féket
Teszek, mikor indulna érted,
De visszahúz a józan véglet?
Hogy lehet így élni, kérlek,
Mikor minden érzés éget,
Belül tombol, de nem beszélhet,
Csendben perzsel, mint rejtett vétek?
Ha mennék, lánc a lábamon,
Álmod felé vágyam robog,
De nem léphetek szabadon,
Marad a semmibe... gyalog.
Szívemen pecsét, zár ajkamon,
Mennyire fáj, nem ordíthatom.
Minden rezdülés hozzád szalad,
De visszafordul, mert nem szabad.
A mi szerelmünk nem láthat napfényt,
Nincs benne reggel, csak késő esték,
Ahol a vágy egy sötét festék,
És titkon írtam vele e versikét.
Siófok, 2025. július 26. -Gránicz Éva-
|
|
|
- november 22 2025 17:04:37
Huh! nem semmi verset írtál... Jó lett és nagy élmény volt olvasnom, köszönöm az olvasási élményt!
Pestiesen szólva= 'nagyon megírtad, az már biztos'.
Poétaöleléssel, barátsággal, mély tisztelettel: szívből gratulálok!
jocker/Kíber/Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 22. szombat,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
