Lobban a vágy, ha rád gondolok én,
Bilincsbe zár tested puha fénye,
És szívemben táncot jár a forró remény,
Sóhajod végig simít lelkem mélyére.
Közelemben leheleted lágy, puha szél,
Öledbe simulva a percre figyelek,
Melyben minden rezdülésem hozzád beszél,
Ahogy mozdul a ritmus, s beleremegek.
Csókod tüzétől minden elolvad,
Útját leheli rám a szenvedély,
Minden érintésed új kaput nyit, szabad,
S a lélegzeted belém írja: jöjj ne félj!
És amikor csendben megáll a világ,
S bennünk a forró pillanat kitárul,
Érzem ahogy benned talál otthont a vágy,
S a szívem újra a te szívedhez simul...
Üdv!
