A karácsonyi vacsora utáni estbe,
Nem tudunk kimenni hóban a temetőbe,
Mert, megvadult hóvihar -ideért- jött közbe...
Vendégek azért megjöttek, valahogy ideértek,
Megörültek, hogy szépek a karácsonyfán a fények.
Vacsorát tálaltuk
El is fogyasztottuk.
Ajándékbontás is megvolt, gyereket majd megvesztek,
Örömük, hogy a kívánságok nagyrészt teljesültek.
Fölcsíptetve, régiesen világítanak még égő gyertyák,
A falon mindenfelé ugrálnak a vetített árnyékocskák.
Emlékezzünk az őseinkre is mai este,
Bent a melegben, erről hosszan elbeszélgetve…
Nem múló szeretetünket folyvást éreztetve.
Ma már rég elment őseink nekünk nem sziporkáznak,
Büszke életükben tették ez mindennap a mának…
Tanultunk-e tőlük valamit, ezt mondjuk egymásnak.
Emlékezzünk rájuk azért ma éjjel
Bent a meleg szobában lélek fénnyel…
