Messze tûnnek elõlem a fénysugarak,
szemem elõtt csak sötét árnyak látszanak.
Vak életemben vakító fényt keresve
eltûrtem, hogy az érzékeim játszanak.
Minden halvány messzi fényt - mi
felderengve értelmet adott életemnek -
én kergettem. S bár selymes fénye sosem
ért el, boldog voltam, míg látomásomat elhittem.
Apró fényekbõl tevõik össze életünk.
Kergetjük s elérve messze tûnõ álomkép csupán.
S bár szenvedésünk fénytengerbõl áll,
mégis visszavárjuk létünk alkonyán.
