|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Nem játék a harcmező, nem ünnepi lárma,
Hol dörgő ég alatt hull ifjak édes álma.
Mi már láttunk eleget gyászban, zivatarban,
Volt már részünk romlásban, szétszaggatott tájban.
Századok súlyos terhe ül vállunkra némán,
Sebhely rajzol térképet a szép Magyar hazán.
Minden cseppnyi vérünk békéért kiált most,
S reszkető szívünk nem kér többé új harcot.
Ne sírjon több anya könnyes ravatalnál,
Ne nőjön fel árva, bús, néma falaknál.
Legyen kardból ekevas, kenyér az asztalon,
S magyar szó zengjen békén minden hajnalon.
Ha sorsunk viharában még próbára tétetünk,
Tarts meg Urunk hitben, míg térdre nem esünk.
Hadd őrizzük egymást testvéri láncban,
S találjon ránk irgalom e sebzett Hazában.
Siófok, 2026. március 3. -Gránicz Éva- |
|
|
- március 10 2026 11:49:02
Éva kedves, nagyon szívbe markoló lett ezen gondolatsorod.
A gondolataidan is a saját lelkiségedet extra pazaron írtad meg. Éreztem olvasás közben, hogy az aggódásod szzívből és lélekből fakadó... pedig még életedben frontnak a közelében sem voltál és senkit nem veszítettél aki ott veszett volna!
Klassz a négy versszakod nagyon érzően szeretetre, békére vágyó a gondolati közleménye. Én, aki több mint két évet voltam sorkatona, aki 12 nap hiján 50 évet voltam bűnügyi nyomozótiszt, nagyon hálás vagyok a "női" gondolataidért. Én bizony minden egyes betüddel egyetértek...
Versedet művészi szinten írtad és ez az a versed, amit kár lett volna nem olvasni...
Jó, ha mondom = 5*
Poétaöleléssel, főhajtással, kalpagemeléssel, szívből és hálásan gratulálok!
jocker/Kíber/Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 03. csütörtök,
Hilda napja van.
Holnap Rozália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
