|
 Vendég: 57
Tag: gubacsi
Regisztráltak: 2,226
|
|
1 blokk
Hah! Monoton az élet, monotonok percek, sokakban monotonok lelkek,
Monoton telnek évek, monotonok lények, viharban lettek fák meztelenek…
Hah! Monoton az élet, monotonok percek, sokakban monotonok lelkek.
Hah! Az éjjeli Hold erős-ezüst fényében, minden alszik lényegében,
Szellő is alszik, a vihar is elülte, mint tyúkok, horkolnak halandók…
Hah! Az éjjeli Hold erős-ezüst fényében, minden alszik lényegében.
Huh! Volt időszak, amikor még alváskor is élt bennem a lét… a mindenét,
A csend csak inspiráló volt, régies gésa is még gyűrtelen kimonóban volt…
Huh! Volt időszak, amikor még alváskor is élt bennem a lét… a mindenét.
Mások mondták, hogy aztán tudok ám horkolni… lélegzetvételben vajúdni,
Hallottam is, hogy éji szellő a kutyán szőrét nem borzolta… magát suhogta…
Mások mondták, hogy aztán tudok ám horkolni… lélegzetvételben vajúdni.
Figyeltem a monoton percek monoton órákban összeállnak… álmok szállnak,
Nappali örömöm, talpam alatt föld porzott! Ellen a perc kicsit sem szabódott…
Figyeltem a monoton percek monoton órákban összeállnak… álmok szállnak.
Néha annyira unom az életet, hogy az azúr sem nyújt semmi élvezetet,
Észlelem sokszor... világ eltűnőben, a robotok mindent átvesznek időben…
Néha annyira unom az életet, hogy az azúr sem nyújt semmi élvezetet.
Homályos a látásom, ha sírok és az elmúlt, véglegesült éltet síratom,
Nem biztos, de lehet a Balaton sem olyan, mint volt... rég’ ember benne kutyagolt…
Homályos a látásom, ha sírok és az elmúlt, véglegesült éltet síratom.
Lét is az én perceimet morzsolja, hiába tartom én: „nem oda Buda’,
Éltem beleketyeg a semmiségbe, eltűnők a láthatatlan mindenségbe…
Lét is az én perceimet morzsolja, hiába tartom én: „nem oda Buda’,
Sok mindent magaménak tartottam, sok minden elveszett, minden eltünedezett,
Már bizony nem szállok a föld felett, mert időm azt mondja nekem… szálltál eleget!
Sok mindent magaménak tartottam, sok minden elveszett, minden eltünedezett…
**
2 blokk
(Haiku csokor)
Hold ezüstje ül
az alvó föld vállain.
A szél sem rebben.
Meztelen fa áll,
vihar emléke rezdül.
Az ágak között.
Porzik az ösvény,
lépteket nyeli a nap.
Árnyék elballag.
Balatoni nád,
őriz egy régi nyarat.
Fodroz a múlt még.
Felhő úszik át
azúron hallgatagon.
Csend hull a fényre.
Őszi szél sodor,
a percek falevelek.
Csend lesz utánuk.
Vecsés, 2025. július 03. – Siófok, 2026. május 18. -Kustra Ferenc József & Gránicz Éva- Írtuk kétszerzősnek: Badó Kitti Renáta,” Belső hang” c. verse, mint ötletadókénti, segítségével.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
