Én láttam a kertben
az angyalokat,
ahogy szelídítik
a hajnalokat
és fénnyel mossák
a pillejég alatt
alvó tavat.
Én láttam a csendet
megtörő, szerelmet
valló madarakat.
Én láttam, az élet
benned feléledt
és velünk maradt.
Én látom az arcod,
s belé, hogy karcolt
az idő jelet,
ősz szine rajta,
mosolyod takarja
a közelgő telet.
Látni fogom, hogy
életünk elfogy
az évek alatt,
s a fények csak mossák
a jéggel borított
alvó tavat.
