Nevess, csak nevess mindig, még ha fáj is
könnyeid ne lássa ember fia soha
csillogjon a szemed, higgyék az örömt?l
nem attól, hogy életed mostoha.
Ha tudják küzdesz, szemedben angyali arcot öltenek
mikor háttal állsz, rólad mondákat költenek.
Kifacsarják, vel?zik, minden kínodat
nevess hát, szád, panasz szavát ki!- ne ejtse.
Könnyeidet az éj leple, a párnád rejtse.
marica - július 14 2007 07:59:06
Én is csak igy tudtam megmenekülni a rétuccábóL
De ha ott nem találkozhattunk, Akkor????
Gatulálok a versedhez sok igazság van benne.
A kép viszont kényszerít legalább a mosolyra!
fantázia dús
Puszi neked_(TEK) Marika
