Földön napraforgó virága szép
Feje forog õ utána, szerelmesként.
Még az égen arany korong helyben áll
Földünk tánca sugarait gyûjti már.
Belekapaszkodva, mert életnek gyökér
Nyilait felénk küldi, kezünk üres tér.
Égi gyönyör melegével szánt minket
Torony magas sugarai szórják az életet.
S a Földön sárga szépe a király
De fent az égen õ csillaga dirigál.
Messzirõl néz, mosolya még simogat
Meddig látunk áldott Nap, nélküled mi marad ?
Éjelnek lánya próbálkozik, megijeszt
Közénk áll, szerelemmel hódítani kezd.
Rövid lesz a nászéjszaka tánca
A Nap sugarait újból küldi örök szerelmére, a sárga virágra.
reitinger jolan - május 18 2008 07:23:18
Csak azt írhatom, amit Santiagónak.
Nap nélkül nincs a Földön fény,
Holdnélkül nincs sötét, se éj.
Örök körforgás szépen megfogalmaztad.
Üdv. Joli
szépen megfogalmaztad.
