|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
(utóljára a múltról)
Falánkság
S a bú mi forrt, nem múlt szavakra hullt,
Ébrenlét rabság partszegélyein,
Arcom nevetve könnyemtõl bénult,
Hisz belém rögzõdtek már rémképeim.
Kérség ült benn mélyen szememben,
Õsidõ, végzetes talány
Pergett, forgott, hempergett bennem,
Világ tengerárja a mocsadék sarán.
Felfalt mindent, s utána okádott,
Hús-rothadást lihegve lehelt,
Teste szürke koppanás az árnyon,
Lelkével teste roncsán térdepelt.
Forrongva lázong, reszketve remeg,
S e lélek a testben nem talál helyet. |
|
|
- május 23 2008 08:06:43
Nagyon szépen leírtad, amit láttatni szeretnél az olvasóval.
S remélem, ez lesz az utolsó ilyen "szomorú" versed!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 23 2008 08:35:58
És mikor a függöny legördül. taps vihar követi a véget.
S a Dráma könnye, míg haza nem érsz éget.
Bízom benne, hogy Te hazaértél
Szeretettel: marica mamóóóó |
- május 23 2008 09:19:33
jolankam!
Egyetértek az elõttem szólókkal.
A - kérség - az kétség lenne ugye?
Írsz ugye majd a boldogságról is vagy 10-et, lécci!!
Grt.  Sancho |
- május 23 2008 18:38:53
[b]Szerintem is nagyon szép lett !!! Grat!!![/b] |
- május 23 2008 19:13:03
Jolán, ha tudod felejsd a multat éljél minden kis porcikáddal
a jelennek,a jövõnek mert kiérdemled.Szeretettel Elemér. |
- május 23 2008 19:27:26
Igen a kérség elgépelés, kétség.
Sajnos igazán jó verset csak rosszról lehet írni, a jóról csak szépet.
Igérem több ilyen nem lesz, hisz ott a zárójeles megjegyzés.
Kedves Elemér! Köszönöm a bíztatást, azon vagyok, hogy kiégessem magaból a múltat.
Többiek, kedves hozzászólók Nektek is köszönöm. Talán tanulság is egyben ez a megírt és megélt dráma, nekem és nektek is. Holnap az utolsó a Fösvénység!
Szeretettel Joli |
- május 25 2008 21:11:36
kicsit József Attilára emlékeztetnek ezek a sorok. ezt remélem bóknak veszed... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
