|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
A hold, aranyló sugarat
enged le a tóra, mely imitt-amott
tüzet gyújt alant, a fehér takaróban.
Oly er?s lángot vet, hogy szikrázni kezd.
Legalábbis úgy látszik,
mert a holdsugár úgy játszik
velem, ahogy neki tetszik,
Hisz engedem.
Hagyom, hogy incselkedjen, s becsapjon,
ez most nekem jó nagyon.
Bolond n?személy - gondolja nevetve,
s utolsó sugarát is levetve
int még egyet, búcsúzóul,
s elt?nik egy felh? mögött.
Fázom.
Elt?nt a t?z, oda a meleg,
Hát ég veled, én is megyek,
nincs se sapkám, se kabátom,
Keszty?m is elveszett rég,
S most sanyargat a jég,
Ropogtatja csontom,
Pirosra csípi arcom.
Fenemód.
Furcsa, mégis jólesik.
Jó fázni, itt, most a hold takarója alatt.
Mert bár a tavasz még messze,
A remény, hogy lesz egyszer, már
Melenget. |
|
|
- július 10 2007 15:49:19
Így várjuk a tavaszt, szépen, ahogy írtad, mert, ha megindul az élet az új reményeket éleszt.
Tibor |
- július 10 2007 15:58:40
Hej de örülök! Mondom is miért... egy fázós verset olvastam, úgy fázott a szívem-lelkem...de a vége, felmelegített. ÉS tessék,
"Olyan vagyok, mint a búzamag,
melyet, ha földbe szórnak,
kihajt holnap, s n?ttön n?,
s gyarapszik," ...íme új élet...tavasszel is új élet keletkezik, hisz új életre kel minden
Zoli |
- július 10 2007 21:09:20
Hát nagyon jó volt olvasni!Osztom az el?ttem szólók véleményét!
Szeretettel:Kriszti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 31. hétfő,
Erika, Bella napja van.
Holnap Egon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
