|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Majd jövök
Némán kísérem léptedet,
míg a messzeségben elveszel.
Vissza-vissza nézel,
- integetsz is közben.
Majd jövök - szólsz vissza,
mert látod fátyolos szememen
- nehéz elengednem
Menj csak! - szólok utánad,
de szívem zokog, hogy már
nem látlak, s még visszasírnám
a régmúltat...
mely már csak emlék maradt.
Vigyázz magadra!
- kiáltok utánad már sokadszor,
hogy halljam még hangod,
mert tudom, hogy visszaszólsz:
Jó, vigyázok!
Elteszem magamnak e két szót,
hogy fülemben csengjen, míg
újra találkozunk. |
|
|
- június 07 2008 19:16:36
"Majd jövök"
Ez nekem is ismerõs.... |
- június 07 2008 20:02:45
Hát egyszer felnõnek a kisgyerekek, elhagyják a szülõi házat, s a látogatások utáni búcsúzás mindig nagyon fáj. De ilyen az élet, s ez így van jól
Köszönöm hozzászólásodat
Üdv.:szuzus |
- június 07 2008 20:46:56
Szia!
Nagyon szép a versed. Errõl az jut eszembe, mikor a messze élõ szüleimet látogattam havonta. Mintha én mondanám ezeket a szavakat. Egészen addig álltak a kapuban amíg az autó be nem fordult a sarkon. Kicsit szomorú lettem a versedtõl. tetszik. Szeretettel: zsuzsu |
- június 09 2008 09:15:43
Köszönöm mindkettõtöknek, hogy olvastátok, és hálás vagyok, hogy reagáltok versemre. Azt hiszem minden embert megérinthet valamilyen formában a búcsúzkodás, az elválás, de annál jobban nem fájhat semmi, mint amikor tudjuk, hogy soha többé nem várhatjuk vissza.
Szeretettel:Szuzus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 29. csütörtök,
Nárcisz napja van.
Holnap Alfonz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
