|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Hajnal ébredésnél látom a csillagokat,
Táncát járva hullik alá a Nap.
Hangos mennydörgés suhan a felhõkön át,
Lelkemben kong, a magány hangja már.
Miért nem lehet ébredni veled?
Miért nem szeretsz, ahogy én téged?
Mindenre a választ keresem a csillagokban,
Talán elmondják, mikor leszel a karomban.
Ébredés, alvás egyedül nem megy,
Mert ez az epekedõszív téged akar, és szeret.
Holdas égbolt csillagai vezessen álmodban,
Szemeden át pillantsd meg, az én világomat.
Felém közelegve érinted, most kezem,
Veszélybe nem lesz soha az életem.
Gyémántos szíveden a Hold anyó fürdik,
Mosolygós tekintetedben a vidámság gyûlik.
Felemelt lelkedben legyen meg, amire vágysz,
Kínzó vágyálmaid a tavon át, szálljon át.
Hajadat lebbenti az éj szele,
Dúdolása cseng a fülembe.
Vágyam, álmom, repíti hozzád a szél,
A hegyeken túl vár rám a remény.
Veled érem el, mert itt leszel,
Ébredésnél velem kelsz fel.
Esti vággyal csókolom a remegõ ajkadat,
A hulló csillagos ég alatt.
|
|
|
- július 04 2008 12:41:49
Kissé szürrealisták a képeid, de ott van beleszõve a szerelem a vágyódás érzése. |
- július 04 2008 14:32:47
Igen, nagyon szép.  |
- július 04 2008 23:11:02
Képzeletvilágba helyezted ezt a szerelmet... akár filmen is nézhetnénk.
Szeretettel: Magdi |
- július 04 2008 23:30:11
Tetszettek képeid,
Reménnyel szõtt vágyaid, álmaid. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
