|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Kis pöttöm, kis tökmag,
és mily édes, mily nagy!
Ó, hát már nagy lennél?
Bizony, majdnem felcseperedttél!
Már majdnem akkorka,
mint az a kisnyúl, a bokorba,
S most mosolyog itt nekem,
gyere tücsök, sétálj velem!
Veszek neked koronát,
magamnak meg borocskát,
s közben figyelj jól,
mert most minden rólad szól.
No, felség, koronád fejedre tedd,
De királyom, most meg mit nevet?
Talán hogy magázom, tisztelem?
Esetleg csak csúfot ?z énvelem?
Elárulom nagyságodnak, császár,
Hogy Ön csodálatos és tiszta, ámbár
még írni sem tud és az "r"-je is fura,
mégis kegyelmed itt a mindenség ura.
Ahogy Ön játszik és kacag,
ahogy a csokitól orcája tiszta maszat,
amint izgatott egy meseh?s miatt,
miképp ha boszorkányt lát, megriad.
Ahogy a homokvárát védi,
ahogy anyjától a tortáját kéri,
amint kergeti a sárga-pelyhes kiscsibét,
miképp a bogarat fogja, azt a picikét...
Nyugi, ez a gonosz kamasz
nem piszkál már, nem lesz pimasz.
Lehet, nem érted, mit beszélek,
De hidd el, picur, csak irigyellek téged.
|
|
|
- július 17 2007 12:53:20
Nagyon aranyos kis vers, igazi szépen rímel?, lélekemel?.
Tibor |
- július 17 2007 19:53:40
Tüneményes., és lelket melegít? versikét írtál.Hogy gyerekes lenne?Nem hiszem
Kriszti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 31. hétfő,
Erika, Bella napja van.
Holnap Egon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
