|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Sz
Ülünk a földön,
vággyal, reménnyel.
Zöldell a fű, fa,
tar volt, emlékszel?
|
|
 Sz
Nem tudhatod mit éreztem akkor,
amikor a mosoly átkarolt,
azt hitted, hogy én már újból alszom
éreztem, hogy kicsit rám hajolsz...
|
|
 Sz
Hazudtál világ, hisz oly sokat ígértél,
Barátság, testvériség, mégis véget ér,
Szeretet tán nem is él, melyről álmodtam,
Csalódásom a vezeklés, amiért naiv voltam,
|
|
 Sz
Nem vagyok az, aki voltam,
Egészségtől elbúcsúztam,
De még maradt jártnyi erőm,
Ezzel építem a jövőm!
|
|
 Sz
Egy büszke szabolcsi vakond
elhagyta a hantot s a hont.
Nem talált terített asztalt,
mert útját állta az aszfalt.
|
|
 Sz
Kő és bot a szíven nem zúzhat
véres sebet;
de egy gyilkos kis korbács mindent
megtehet.
|
|
 Sz
Végre, újra itt a húsvét reggel,
Ma egész nap, boldog minden ember.
Van nálam egy szép parfümös üveg,
|
|
 Sz
"Feltámadt Krisztus -e napon,
Haleluja, hála legyen az Istennek!
Bűneinkért a legszörnyűbb halált szenvedte,
|
|
 M
Nyújtottam a kezem Neked
kapaszkodtál csak belém,
szavak nélkül lelked nevet,
soha nem jössz már felém... |
|
 M
Köröttem egyre többen utaznak,
fel, a fénybe, valamit kutatnak.
Rádöbbentem, már a csontom sajog,
én is csak egy hullócsillag vagyok. |
|
 V
Húsvét volt,
szóltak a harangok,
templomban invitáltak
kicsit,nagyot. |
|
 Sz
Itt a húsvét, megjöttem, nekem ez a mai napom,
Hoztam a jó szagomat, ez lesz nekem a címlapom.
Látom a sok lány és asszony izgul, nagyon várva,
Hogy a címlapomra kerüljön, talán még máma.
|
|
 Sz
A szivárvány
fenséges látvány,
színes félkörív az ég kapuján.
|
|
 Sz
Ahol sírás és jajgatás
Száll fel az égre,
Ahol a szeretet megy
Feledésbe,
|
|
 Sz
Úgy telik, mint minden más nap,
Ember-szokás, hidegen hagy,
Teszem dolgom magányomban,
Elmegyek a templomunkba.
|
|
 Sz
Ki az ágyból csinos lányka,
ma van húsvét reggele !
Meglocsollak hideg vízzel,
el ne hervadj sohase !
|
|
 Sz
Hogyha egyszer megérint a halál,
szelével a szemed közé fúj,
elönti a lelkedet a talány,
szép énedet, mindent, tör és zúz!
|
|
 Sz
Nyár végén a szívem, haldokló táj az őszben,
Télbe forduló átkozott gyötrelem, s nekem...
Nyár végén az életem, hervadó silány érzelem,
S végül az elmúlás hava alá temetem,
|
|
 V
Lázas lepedőn fekve
csókoddal csillagot etetni
hideg, kéklő fénnyel. |
|
 V
Sós tenger illata száll a légben,
napsugár vetített szőnyeget elébem,
Virággal borított kicsi kápolnában,
simára csókolt kereszt egymagában. |
|
 V
Mézédes ajkú, Mennyei-káprázat;
Combod ikráját tevéd át keblemen,
Vágyott éden illatát, kell érezzem,
Szerelem-oltár legyen ma az ágyad. |
|
 Sz
Kinőtt szerelmünkkel nő majd
a fiókok sora,
hogy ősök nyűtt ruhái közt
legyen új otthona.
|
|
 V
Nem veszem le a szemüvegem,
mielőtt elalszom.
Ha rólad álmodnék, szeretnélek jól látni.
|
|
 V
Emelt főd tűrte a halált,
s mint aki égbe nőtt,
úgy álltál, óva Barabást,
aki a földig bűnben állt, |
|
 V
Kopp, kopp, kopp! - Itt vagyok!
Üzenetet hoztam!
Útra kelt a tavasz,
magam után vontam. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 10. hétfő,
Lörinc napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
