|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 H
Írom verseimet szabálytalanul,
éjszaka vergődve álmatlanul.
Néha bóbiskolok, rémálom jön,
fájdalmak kínja meggyötör. |
|
 H
Fürge tollamról elkopnak a szavak,
ásót, kapát fog kérgesedő kezem.
Itt vagy, szent Tavasz, én megálmodtalak,
rég várt varázslat, most dolgomat teszem! |
|
 H
Itt ülök a világ tetején
és éppen kedves, Téged nézlek!
Neked integetek tünemény!
Látod? Nézz fel, ide, rám, kérlek! |
|
 H
Túláradó érzésekkel formázok egy hurkot,
S közben elmerengek a tovaszállt múltamon,
Egész életemben talán nem sírtam még sohasem,
Most mégis végigfutott az arcomon egy könnycsepp,
|
|
 H
Elköszöntél úgy, hogy nemsoká jövök,
egy-két hónap és új utat török,
pedig tudtad, hogy már ez a vég'
nem beszéltél róla nagyon rég"
Vártalak, s a hetek lassan teltek el, |
|
 H
Szép új világ amiben élünk
ahol egy gépezet programozza az életünket
Mindenki a képernyőt nézi,
onnan tudod meg,hogy mi a jó,mi nem |
|
 Sz
Hosszú éveken át
épült a büszke vár.
Tornyán zászlót lenget a szél,
győztes harcok emlékeként.
|
|
 Sz
Régen mondod, legyőzted már,
a természet parancsra vár,
csettintesz, s mint egy kiskutya,
szolgál évezredek óta.
|
|
 Sz
- Mi lenne az óhajod?
- Nyár ragyogjon a pólusokon!
- És még?
|
|
 M
Hát nyújtsd ki, és fogd meg a kezet,
Szeresd a szívet mely téged szeret,
Kelj fel a TV elől, ne állj a sorban,
Az élet nem egy tény a híradóban. |
|
 M
Magyar vagyok, már azért is, mert régen… ide születtem.
Magyarul beszélek, anyám tanított… ez anyanyelvem.
Magyarul tanultam imádkozni és az iskolában!
Mindig magyar gondolataim fogantak a hazámban! |
|
 M
A teljes lét egy kép-keret,
miben az Arc Övé,
a teljes Tér is így feszül
a földrészek köré. |
|
 H
A lapok már tovább peregtek,
kicsi cinkék dideregtek.
Jégcsap csilingelt a fagyos fán,
az idő repült szél szárnyán. |
|
 H
Jöjj, segítsd, Tavasz, te új,
Ifjú lányt s fiút követni;
Fű közé vagy nádba bújj,
Súgjad nékik: jó szeretni… |
|
 V
Új gépem van, csacsi-ragyi,
egy hétig volt kánaán!
vagy talán ez olyan gagyi,
mint régi ostobám! |
|
 V
A szél viharosan erőlködik, szerelmesen nyög
a suhogó jegenyék ágai között,
alázatosan meghajol a füzek alatt,
a hárs virágain, és örvénylő illatain játszadozgat. |
|
 Sz
Mondd neki, hogy szereted,
hogy az élet nélküle nem élet.,
Mondd, hogy a világ kincséért
|
|
 Sz
Rád gondolok reggel, délben, délután
munka közben, sziesztázva négy után
gondolatom szárnyal mint a szirti sas
ha nem "látlak" akkor nekem nincs vigasz!
|
|
 Sz
Tavasz van, gyönyörű,
sok virággal tündöklő,
illatuk, bódító,
sétára csábító.
|
|
 Sz
Rügyek bomlanak,
Alakul az új élet.
Remény-fényekben.
|
|
 H
A nyílt beszéd
kiszínezi a mesét,
letisztít rozsdás láncokat,
feltámasztja ránk az álmokat. |
|
 Gy.
Nem tudom, miért sírok,
Nem megy nélküled
S örülni kéne
Én csak zokogni bírok |
|
 Gy.
Valamikor valahol volt egy város,
azúrkék ege alatt virágos
rétek, erdők, hegyek,
lakói boldog emberek. |
|
 Gy.
Csiklandozott a levegőben, a friss illat,
Hallottam a hangját a felpezsdült életnek.
Megfürdetett a simogató napsugár is,
szelíd szellő, lágy cseppek, álmokat éltettek. |
|
 Gy.
Vén Csillagok, testőreim –
az Egyik sápatag,
keresni kezdtem néki új
Arany sugár-hadat – |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 10. hétfő,
Lörinc napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
