|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Szinte lelkemben táncol tekinteted
Szinte karjaid lágyan ölelnek |
|
 V
Eladtam én magam,
ő is magát nekem.
Emberhez méltó kézfogó
a világban így megyen. |
|
 M
Bizony ez nem irka-firka,
nem divat ma már az irka,
nem fontos a szépírás,
nem is macskakaparás. |
|
 V
Végre, kisütött a Nap és ereje is van.
Lehet, hogy ez már a Tavasz?
Minden bimbóban várakozó virág,
pár nap alatt kipattant, megmutatta magát. |
|
 V
Nézegetem ráncaim,
gyülekeznek sorra,
egyre több lesz bánjam is?
Ez az élet dolga! |
|
 V
Az Isten biztos másképpen akarta,
de valamiért később ért a partra,
nem érezhette, hogy ez vele történt,
a pillanat is halálra vált önként,
|
|
 V
Bokron, fákon rügy pattan, itt a kikelet.
örülök, mint ajándéknak egy kisgyerek.
Köszönöm, hogy otthonom ez a kicsi ház,
napi megszokások és nem kell semmi más. |
|
.jpg) V
Annyit kértelek Istenem,
segíts, egy kicsit figyelj rám...
de más dolgod volt éppen, tán
utolsó voltam a listán.
|
|
 V
Kardinális a legszebb madár.
Bíbor színével csodájára jár
a ház népének,kik vendégelik
őket,csodálják a szépségüket. |
|
 M
Nem rótta fel… Tengerben is
Terem gyöngy és moszat,
De hány zátonyt kerültek el,
A férfi tudta csak. |
|
 M
Velem tart, ha űz a fagy, ha zord a szél, ha nincs remény,
A zene akkor is rám talál, ha mindent elborít a sötét,
Még a poklon is túl, a világ végén, mikor minden elveszett,
Nem kérdez, nem is felel, csak csendesen átölel, |
|
 V
Szerelmed a naftalin szagához hasonló...
lehetséges, hogy túl sokat állt a sifonban,
amióta átrepült rajtad az a lókötő,
a virágos gyepen, a kinti teliholdban.
|
|
 V
Hogy miért sírok ismét?
Már magam sem tudom.
Csak elmerengek néha,
a régmúlt napokon. |
|
 V
Az én jó napom kanyargó folyó,
koromban már nyugalmasabb lehetne.
Nem voltam soha partot szakító,
rajtam hajó úszott, diákok ezre. |
|
 V
Néha nagyon hasonlítanak.
Az emberek.
Mind kivétel nélkül.
Mást látnak, mást éreznek. |
|
 V
Csak egy költő vagyok, ki kiárusítja csalódásait,
sehonnan sem jövök, sehová nem tartok,
kirándulni viszlek a tegnapi naphoz,
és soraim közt tudományos alapon következtetek. |
|
 V
Egy lányt ha férjhez adnak, már
kézbe nem veszi
játékát s nők és asszonyok
dolgát büszkén teszi. |
|
 V
Hajnalszárny érintett,
karmolva az éjjelt... -
kéjükben elpilledt
szerelmük pírt érlelt.
|
|
 V
Verseimben szerepeket játszom,
tájról írok, ahol sosem jártam,
szerelemről, amit nem éreztem,
szerencséről, amit még nem nyertem, |
|
 V
Talán nem kéne, de nem félek...
ismerős, már megszokott zajok.
Távolodnak sötétlő színek,
rajtuk a nap fénye átragyog. |
|
 M
Bakancslistámon kipipálva:
a szerelem teljesítve.
Nincs ki szívem keserítse,
éltes korom gyógyszer a lázra. |
|
 M
Életnek, célja
Az, hogy folyvást törtessünk?
Csak kimerülünk! |
|
 V
Sötét anyag a szívem közepén,
Emészti vérem minden cseppjét,
Jóllakni nem akaró fenevad,
Marcangol egyre minden nap, |
|
 V
A Hold sápadt égi mályva;
Hosszú az alkony uszálya. |
|
 V
Egyszer egy évben,minden évben,
feléled az érzelem mindenki szívében.
Talán csak azért mert március van,
a szabadság hírnökének napja van. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
