|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Zuhog az eső, szakad
Nem kíméli a madarakat
Kis veréb nagyon fázik
Szinte rongyosra ázik |
|
 V
Hatalmas bibircsók
orrán és az állán,
szőrös nagy fülek közt
sok iros pattanás virított orcáján. |
|
 V
Te nem érzed?
Pedig nagyon fáj,
hogy elmentél,
itt hagytál, |
|
 V
Éles fém villan, egyvérünk cseppen,
sebemmé lesz a köldökzsinór,
elvágták, visszaszámol bennem
az élet, robbanni fog valamikor. |
|
 V
Fény dereng a láthatáron,
a Napot mégsem látom.
Márciusban szép e nap,
de hol marad az új tavasz? |
|
 V
A tükröm előtt ülve,
Szárítom a hajam,
Minden apró tincse,
Megint ugyanolyan, |
|
 V
Egy seregnyi vígságot hoz ő,
Hajnalpír süt át ma kupoláján,
Keblén, kontyán gyöngyvirágeső,
Víg madárkák énekelnek vállán.
|
|
 M
Visszatekintve életedre,ami rövid
volt,de tartalmas,verseiddel megringattad
a poéta birodalmat. |
|
 M
Lovam vitt csaták
füstjén át porban
és szélben, |
|
 H
Mákszemnyi csöpp kis virágok,
Hálásan nézek le rátok,
Betakarjátok a talajt,
Élő szőnyeg fekszik alant.
|
|
 V
Könnyeket játszott
szobádban a zenekar,
s Te dulakodtál magaddal
az ajtóig |
|
 V
Hallgass meg és okulj belőle,
halkan mondd, és ne hangosan.
Íme ezek vagyunk mi,
mikor mindenki egyedül van,
|
|
 M
Azzal máris vattára csap,
és átdörgöli arcát körben,
majd tonikkal is áthalad
minden kis pórusán a bőrnek. |
|
 M
Lobogj te zászló, úgy lobogj,
ahogy a szívem benn dobog,
ahogy az ember élni vágy -
szabadon! Tűnj, te délibáb! |
|
 M
A "NEMZETI DAL"-t
Petőfi Sándor is esőben szavalta,
a nagy tömeg ernyő alatt hallgatta. |
|
 M
Amikor elkezdte a sort,
egy ezer éves álma volt,
hogy haljon-éljen itt, ha tud,
veszítve harcot, háborút. |
|
 M
Persze, hogy létezik kincsem,
figyeld csak a pillanatban,
ott lapul a lélegzetben,
veled van a gondolatban. |
|
 M
Az évek aztán megindultak,
Szigorú rendben idomítottak,
Sok sok mindent megértettem,
De a lényeget talán még most sem, |
|
 M
Lovagokról, hősökről már csak regélnek,
médiák világ- cirkusza kell a népnek.
Kardot azért ránt, hogy elvágja a torkod,
az emberszeretet mára csődöt mondott. |
|
 M
Rabok vagyunk, nem szabadok!
Most jött idő… válasszatok! |
|
 M
Büszkén gondolj őseidre,száz csatában küzdő
hősökre,kik e hazáért vért áldoztak.
Békés otthont biztosítottak. |
|
Eleink haltak,
Küzdöttek...
Megérte?
Értük a kokárda, |
|
 M
Tudnom kell, tudok-e virágba borulni,
rózsaszín, önmagát kibontó szirmokba,
s akkor karoddal vegyél majd birtokba. |
|
 M
Ébred a hajnali fény, bíbora égi varázs,
mennybeli lángragyogás, tűzszeme, mint a parázs.
Nézem az ablakon át, s áldva a Nap melegét,
álmosan így iszom én reggel a mélyfeketét. |
|
 V
Konok vagyok, eltökélt,
gondolom egy számvető király –
a Nap,
gyermekének elfogad. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
