|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Arcodon örökké szempilláid árnyékát kerestem,
földrajzilag Keleten...
a Nyugat meséit itt nem lelem.
|
|
 V
Vedd észre, ha megpihenne,
tudd, hogy mire vágyik,
tudod, neki nincs senkije
ő mindig csak fázik! |
|
 V
Vágyteli, kócos reggelek;
szerelemplédbe rejtelek,
esküm a könny az arcomon,
örökre hozzád tartozom. |
|
 M
Vannak kényszer-választások,
mikor útelágazásnál
dönteni kell,
melyiken induljunk el. |
|
 V
Fentről nézve hangyabolynyi
Ez a több száz ember,
„Egyemberként” lépnek fel
Az állatkínzás ellen. |
|
 M
Szép nő is lehet szenvedély,
ha léte puszta vágy,
ha nappala is kéjes éj:
elfogy jövőd és mád. |
|
 V
Szerteágazó utak
megtorpanó döntés,
helyes vagy helytelen,
vívódó merengés. |
|
 H
A sötétség kitárja szárnyait,
Hold, se csillag-fénye nem világit.
Szép lágy álmokra hiába várok,
szobám falán csak árnyakat látok.
|
|
 V
mosolyelőtti
sakktáblán,
csöndmorzsolta
álmok/: |
|
 V
Három álom és kettő valóság,
De vajon hol van az igazság?
Látom vagy csak látni akarom?
Ó a vágy túl nagy hatalom,
|
|
 V
A nő olyan, mint egy hegedű,
reszket a tenyeremben,
és e reszketéssel átadja... életemet,
áldom és megéneklem, |
|
 V
Minden reggel felébredünk,új nap kezdődik előttünk,
de gondjaink maradnak s megoldásra várnak.
Milyen jó lenne,ha mindennap új élet kezdődne.
Minden gond magunk mögött lenne, |
|
 V
Ha megnyerném a főnyereményt,
Neked adnám, tudod?
Adnék hozzá sok-sok reményt
eszembe is jutott!
|
|
 V
Jöjj ide kedves, fonj a karodba -
mondd, hogy a csókod már csak enyém!
Lebben a felhő, s fátyla a Holdra
úgy simul rá, mint rám a remény. |
|
 V
Amikor gyalog jársz utadon,
két egészséges lábadon,
minden lépéssel előbbre jutsz,
mindig tovább vezet az út. |
|
 V
Ott,a sötét bokrok között
kanyargós keskeny ösvény
a síromhoz vezet Tégedet !
Majd beszélek Veled,ne félj |
|
 V
Elhagytam a szemüvegem,
Csak az, az egy volt jó nekem,
Láttam távol és közelre,
Biztonsággal jártam vele.
|
|
 V
Emlékszem,gyerekként sokat álmodoztam,
Mesék világában gyakran barangoltam.
Törpék,óriások voltak jó barátim,
hattyúk,vadgalambok játszópajtásaim.
|
|
 V
Tanítsam meg vívni, kérve kérte,
hogy legyen benne bátorság, erő,
önbizalom, kitartás miértje,
a jót lássa és azt, hogy vakmerő. |
|
 V
Nem tudom hová, meddig és mennyi.
Tanultam sírni, tudok szeretni.
Féltem, de voltam vakmerőn bátor.
Nem vagyok más, csak egyszerű vándor. |
|
 V
Járjunk el egy verset még,
fogd a kezem.
Táncunkban lesz szenvedély,
és szerelem. |
|
 V
nyúzzatok meg, kövezzetek!
szégyenben szégyen lehessek!
a Nap dárdája általdöf,
kegyetlenkedjetek!
|
|
 V
Mikor betérek a házba, képeket látok,
falon, keretben függő, réges-rég vetteket
– de Kooning, Arp, Laurencin, Henry Moore –,
miket imádtam és évekig bámultam… |
|
 V
Ne mondd, hogy ez túl sok,
Én nem hiszem hogy túlzok,
Sosem mondtam hazugságot,
Mindig csakis igazságot, |
|
 V
Köszönöm uram adtál életet
Egy apát ki sosem, létezett
Adtál egy átlagon felüli, lelket
Csak zakatol, nem talál rendet, |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
