|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Halvány színű rózsafelhők az égen,
A Nap itt-ott kibújik nagy merészen.
Madársereg csodálatos formában,
Repülnek az ég minden irányában. |
|
M
De ha egyszer visszajönnél
az a kapu nyitva,
elmondhatod miért törtél
darabokra, |
|
V
van nekem egy saját nyelvem
egyedül én beszélem
miért, egy nyelv akkor is az, ha kevesen értik
- az én egyedül, az a kevesennek a határesete |
|
V
Fonok egy kosarat kívánságaimból,
szavakból, gondolattal lélekerőből.
Szívből készítem, sokat látott vesszőkből,
tanulságokból, édes pillanatokból.
|
|
Sz
Nem kívánok szóvirágot,
Mindig csak az igazságot.
Szívem imád mindig téged,
Meg is halnák én te érted.
|
|
Sz
Álltam a sziporkázó csillagok alatt
Rám tört a vágy, hogy láthassalak
Szilánkokká robbantak a pillanatok
|
|
Sz
Leveleket hoz-visz a szél a parkolón keresztül,
mindegyik súlya más és más, mindegyik súlyát
úgy nyeli el a susogás, ahogy szörfölőket
|
|
Sz
Színekkel álmodom, barátom mind,
ragyog a szobám, s a kertem is kint;
a sárga, a mályva, a szürke a zöld,
a barna, mely éltes, akár a föld,
|
|
V
Szerelmem, ne higgy a szélnek,
annak a száguldó, vén tűznek,
mikor az ösvényeden vár, fütyörész, énekel.
Tudd: neki nincsenek vágyai |
|
V
Csssss
csak szívem susog,
egymáshoz ér lelkünk
meghitt ölelkezzünk, |
|
V
Bálterem boltozat égig ér.
Zöld-fonat habselyem tengerén
átlebeg, partot ér.
És a Nap szembe süt. Hunyorogsz. |
|
V
Légy majd könnycseppje
virágos mezőknek,örök
lelki üzenete csillogóan
zenélő esőknek. |
|
V
A látóhatár peremén
piszkos felhőrongyokat gyűjt a szél.
Az ég kékje gyorsan fakul,
a Nap fénye is megvakul. |
|
V
Felébredt a Napocska,
felhő dunnája alatt
álmát kialudta.
Szépet álmodhatott, |
|
V
A halálraítélt homlokáról
a verejtéket
nem törli le az Isten se
A kín a bőr alá nyomul
|
|
V
Mit jelent a hitelesség
mondd, ha egy verset írok
ihlet elkap nincs menekvés
és nevetek, vagy sírok! |
|
V
Lehetnénk szebbek és jobbak,
De minek ha minket így kódoltak,
A mindenük lett az anyagi lét,
És elég nekünk a szemet szemért, |
|
V
Láss a szememmel,
ahogy én látlak téged,
érezz a szívemmel,
éld át,mit érzek. |
|
V
Éreztem a világ elment mellettem,
itt hagyott engem a végtelenben.
Már nem is fáj a kín,megszoktam
az érzelmet,hitemet elvesztettem, |
|
V
Üvöltve égnek a fények,
parázsban állnak a házak,
vakító lobbanó lánggal
ördögöt koronáznak. |
|
V
Ha biztosan tudom, jobb lét
lett volna itt miénk,
nem dobom el a nem biztos
öröklét íziért. |
|
V
Szemeinknek tiszta fénye
átragyogott minden átkon,
s ott, ahol tán félni kéne,
átrepültünk sólyomszárnyon. |
|
M
Szánom Kedves, kihunyt a láng.
Megéltünk sok boldog évet,
elillant a bűvös varázs; |
|
M
Megállíthatatlan volt a lendület,
ami okozhatta csúfos vesztüket -
(káprázatban járók, későn ébredők;
a rózsaszín felhők még nem élhetők) |
|
V
Mozgások sokfélesége
fel-le, fel-le, körbe, körbe,
gyerekjáték, öröm fénye,
felnőtt élet öntörvénye. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda, Klára napja van. Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|