|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Tegnap volt csak még,
Mikor betakart múlt pora,
Búcsúzóul adtad rég,
Ajkamon ajkad rúzsnyoma, |
|
 M
Voltam játszadozó gyermek.
Voltam fülig szerelmes lány.
Voltam harcos egy életen át.
Vagyok háromnegyed évszázad. |
|
 M
Csak érints meg Most engem!
Nem kell, csak egy ölelés!
Hogy megnyugvást érezzek,
Most elég egy érintés. |
|
 V
Békés világunk megért a pusztulásra –
a nap mégis süt, reggelente
veréb csapatnak morzsát szór a pék.
Odébb egy ágyat visz be egy ifjú párnak két hordár, |
|
 V
Alszol nyugodtan,csendesen ahogy karomon elért az álom ahogy utolsó pillantásod látom él bennem két karod ölelése csókod mámoros finom fűszere ahogy fülembe suttogod élek és mindennél jobban szeretlek hagyod,várod a szép szavakat a mámorban elsuttogottakat a szoros ölelő édes simulásokat elsuttogott |
|
 Sz
Két szemem könnyel áztatott,
Arcomon fáradt mosoly:
Magához ölel a szomorúság
Megérkezik az éj sötét hintón
|
|
 V
Az egészben töredék.
Sose voltban mindig szép.
Mindig márban sose még.
Álomtájban csupa rét. |
|
 V
Bolyongok veled.
Fogom a kezed, ne félj!
Ha felborulnak a mágneses mezők,
és kicserélődnek északok-delek. |
|
 V
Szavaim szövik ruhám,
mégis „meztelen testem”,
elakadt szócsatornán,
úszó hulladék, lelkem. |
|
 V
...járom az utam, a macskaköves utam...
változás érkezik, ömlik rám, mint zuhany.
Ellenállni nem érdemes, s játszik vélem
a sors talán, az Úr velem sose tétlen.. |
|
 M
Hová lesz a kukorica,
zsémbelődök magamban,
csak pár tyúkom kóricál,
kapirgál az avarban... |
|
 Sz
Erdő mélyén kis házamban
pihenem ki fáradtságom,
kutyáimmal sétálgatunk
jó levegő az orvosságunk.
|
|
 V
Szívesebben lennék buddhista,
mint a cirkuszban artista.
Az artistamunka kockázat,
nyugalmat nem találhat. |
|
 V
Mit is mondhatnék, hisz ezek csak szavak,
a Föld halandóinak mit adhatnék,
talán az írással is felhagyhatnék,
mit nyújthatnék én, mi köztetek marad. |
|
 V
Itt feledésbe merül fájdalom és bánat,
magához ölel a táj, a fák visszavárnak.
A fehér tó felolvadt, elnyelte a jeget,
dagadó vitorlákat repítenek szelek. |
|
 V
Haza érve feleszméltem
Öt év már mióta veled nem beszéltem
Nincs mit veszteni, megkerestelek
Te boldogan hallottad újra nevemet |
|
 V
Amikor egy kapcsolatnak vége,
kutatjuk a derűs perceket
Egyáltalán, miért is jött létre?
Válaszolni erre nem lehet? |
|
 V
Március volt,tavasz illata
szállt a légben,
megigéztél szemeid
fényével. |
|
 V
Fekete kabátban az este
Mert még nem hasadt el a hajnal
Cafrangos fényszelű robajjal
Rejtett vágyaimat meglesve |
|
 M
S mikor süllyed a Nagy Hajó,
vele tengernyi szép és jó.
Csak a kapitány
Marad még talán… |
|
 M
A változás keserédes méze
olvad a számban, a létem része.
Elengedés ereje lehet a kulcs,
elmállott már a szorító papucs... |
|
 M
Magányos vagyok mégsem árva,
harcomat szelíd dalod zárja,
zengő hangod húz s megyek veled,
bennem, benned, általad, s csak neked. |
|
 M
A császárt várom,
a csárdást járom,
csámpás a lábam,
nem bánom. |
|
 M
Ha elnyel a múlt, s a feledés köde,
hulló könnyeit nem ontja senki se.
verseinkben él majd, tovább a magyar, |
|
 M
Istenem, de régen készültek e képek!
Jó érzéssel tölt el, hogyha visszanézek.
Bájos fiatalság, vágyak és az álmok,
Évek múlásával halványabbá váltok! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
